A szigorítás dacára is áramlik tovább majd a magyar munkaerő?

Nemrégiben esett szó arról, hogy ugyan Nagy-Britannia nevében David Cameron épp az uniós tagság feltételeit tárgyalja újra, s egyik kitétele lenne a munkaerő szabad áramlásának kérdése, ezzel foglalkozik ma ismét a beszámolónk.

Mint tudjátok, rengeteg magyar él és dolgozik angliai munkahelyen (egyes statisztikák szerint cirka 300.000 megélhetési bevándorló tartózkodik életvitel szerűen Nagy-Britanniában, akik mind Magyarországról vándoroltak ki egy jobb élet reményében), azonban arról kevés hír esett, hogy a változtatások miként érintenének minket, no meg mindazokat, akik még egyenlőre odahaza vannak, onnan gondolkodnak a változtatáson, megtegyék -e a nagy lépést, jöjjenek-e dolgozni Angliába. Nos, amit az angliai munka mellett tudunk felsorakoztatni érvként, hogy idekint sokkal élhetőbbek a feltételek, így példának okáért kevesebb az adó (amennyiben 10.600 Font feletti a jövedelem, annak a 20 százalékát viszi el az állam, az összeghatár alatt azonban adómentes a jövedelem, ezen felül már nincs külön szappanadó, no meg a lélegzésért sem adóztatnak meg külön), vagy említhetnénk azt is, hogy amennyiben a megfelelő papírokat (orvostól persze) beszerezte az ember fia, 60 éves kor felett ingyenes a gyógyszer - az utazás díjmentes igénybevételéhez azonban már feltétel a bejelentett angliai tartózkodás, lakcím.

Ahogyan már írtuk, a reformtervek közt nem feltétlen az szerepel, hogy minden megélhetési bevándorlót kitiltanának az Egyesült-Királyság területéről - függetlenül, hány éve tartózkodik már ott, sokkal inkább az ország felé áramló hatalmas tömeget lassítanák a britek, ugyanis saját felméréseik szerint jelenleg brit területek felé veszi a legtöbb ember az irányt, aki Európán belül, mégis külföldön szeretne munkát vállalni. Ezeket a számokat bizony a magyar adatok is alátámasztják, amik kijelentették, hogy cirka 600.000 magyar él jelenleg idegen honban, vállal külföldön munkát (bár e számot keveselljük, hisz a jó magyar csak annyit lát odahaza, hogy bárhova néz, minimum 10-20 embert össze tud számolni csak a közvetlen környezetéből, akik elmentek egy másik országba dolgozni, otthagyva a magyarországi viszonyokat), ennek megoszlása pedig a következő: 50.000 ember a környező országokban tevékenykedik, 150.000 a németajkúaknál (Németország: 100.000 fő, Ausztria: 50.000 fő), 100.000 fő döntött úgy, hogy Európa határain kívül, az Egyesült Államokban próbál szerencsét, a fennmaradó összeg pedig, ahogyan már fentebb is említettük, bizony Anglia mellé tette le a voksát. Nos, a reformtervek szerint azok, akik már angliai magyarokként kint élnek, nincsenek veszélyben, ugyanis a “lassítási kísérlet” nem ránk vonatkozna, sokkal inkább az újonnan az Európai Unióhoz csatlakozott országokra, ugyanis a britek szeretnék a feltételek közé felvenni, hogy bizonyos ideig a csatlakozástól számítva ne mehessenek angliai földre dolgozni. Mivel hazánk 2004-ben csatlakozott az Unióhoz, tehát 11 éve hivatalosan is tagja, nem vonatkozna ránk a tervezett szociális szigorítás, a magyar emberek bizony továbbra is áramolnának, ugyanis a rólunk igazán elmondható, mi dolgozni jövünk ide, nem pedig a segélyekért. (Szigorításokról röviden: azzal próbálták a britek meggátolni az országba érkező, de dolgozni nem akaró, csak segélyeken élő bevándrolókat, hogy megszabták, hiába az uniós szabadságjogok egyike a szabad munkaerő áramlás, ha brit földön vállal uniós tagsággal rendelkező állampolgár munkát, az első három hónapban bizony semmi olyan támogatásra vagy segélyre nem jogosult, amit a brit állampolgárokat származásukból kiindulva az első másodperctől megilleti, így többek közt az első három hónapban kiesik a palettáról a munkanélkülieknek járó segély, és a lakástámogatás is.)

Nemrégiben idéztük Tanay Marcell szavait is, aki kijelentette az Euwork ügyvezetőjeként: “A brit miniszterelnök által javasolt, a bevándorlókat érintő korlátozásoknak nem lenne hatásuk a Nagy-Britanniában dolgozó vagy oda készülő magyarokra. A magyarok 99 százaléka nem is hallott az állami támogatásokról, ők dolgozni mennek”. Nos, ha sikerül "nyélbe ütnie" Cameronnak a változtatásokat, a "friss húsok" nem is álmodohatnak majd jutatásokról, ugyanis a tervek szerint csak 4 éves bejelentett jogviszony után férne hozzá az Anglába migrált munkaerő a szociális ellátórendszer teljes egészéhez.

Mindeközben odahaza a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke egyenesen az angliai magyarok “cserben hagyásaként” értékelte Orbán Viktor, a miniszterelnök reakcióját, vagyis, hogy egészen pontosak legyünk, épp a reakció hiányát, ugyanis a magyar miniszterelnök semmit sem reagált Cameron kezdeményezésére. Molnár Csaba azzal érvelt a kijelentése mellett, hogy a környező tagországok bizony mindegyike külön kikérte a brit kormányfő reformjavaslatait, “számon kérve” Cameronon, s azzal zárta végül mondandóját, hogy mivel ezt Orbán Viktor nem tette meg, láthatóan egyet ért azal Cameron miniszterelnökkel, hogy az angliai földön dolgozó magyarok kevesebbet érnek, mint a hasonló munkát végző britek - csupán származási alapon megkülönböztetve, függetlenül attól, milyen a munkamorál, a munkához való hozzáállás, vagy az elvégzett munka minősége.